Hatalmas áremelkedésen van túl az ingatlanpiac, főleg a fővárosban ugrottak meg az árak. A jegybank szerint még nincs vége: tovább drágulnak a lakások

Milyen arányban találhatóak befektetők és saját célra vásárlók a vevők között, jellemzően milyen ingatlant keresnek az emberek és milyen a „tipikus” lakást vásárló és eladó?

15 millió forint az az összeg, ami alatt szinte egyáltalán nem lehet ma Budapesten új lakást venni. A tavalyi év óta hirtelen megugró keresletre a fejlesztők hiába reagáltak azonnal, egy beruházás átfutási ideje a tervezéstől a kulcsrakész átadásig általában több mint egy év. Éppen ezért jelenleg az a furcsa helyzet állt elő, hogy aki új lakást akar venni annak sokszor legalább egy, de néha másfél-két évet is várnia kell a beköltözésig. Ennek ellenére a fejlesztők a lakások többségét már a tervasztalról eladják, így akinek sürgős a költözés annak érdemes a használt lakások között is nézelődnie.

Továbbra is parázs vita dúl a potenciális lakásvásárlók, na meg az ingatlanpiaci elemzők között, hogy vajon újépítésű, újszerű, vagy inkább használt ingatlant érdemes-e most vásárolni? Mutatjuk a piszkos anyagiakat.

Sokan tartottak attól az aktuális lakáspiaci fellendülés kezdetekor, hogy tapasztalatlan, hozzá nem értő fejlesztők is új projektekkel rukkolnak majd elő, melyek aztán el sem indulnak vagy a tervezettnél jóval később és gyengébb minőségben készülnek el. A CSOK kibővítése és az áfacsökkentés által felpörgetett piacon különösen fontos lehet vásárlóként ellenőrizni a projektgazda referenciáit. Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési vezetője beszélt a Portfolio-nak arról, hogyan látja fejlesztői szemmel nézve a lakáspiacon jelenleg zajló folyamatokat.

A lelkesedés óriási volt, egyelőre mégsem tűnik igazi sikertörténetnek a csok. Az ingatlanközvetítő szakemberek szerint a legnagyobb gond az, hogy a várakozásokhoz képest lassan zajlik a támogatás odaítélése és kifizetése, ami miatt viszont a kivitelezők kerülnek rendkívül nehéz helyzetbe.

Kapkodnak a megfelelő lakások és az állami támogatások után a családalapító fiatalok. Részben ez hajtja az újlakásépítés motorját. A szűk anyagi korlátok azonban a korábbinál nagyobb gátat jelentenek.

2016. I. negyedévében tovább emelkedtek a lakásárak - derül ki az FHB Lakásárindex elemzéséből. Az index értéke a korábbi 199,93-ról, 215,06-ra változott, így a drágulás mértéke a tavalyi utolsó negyedévhez képest nominálisan 7,6, míg reál értelemben 8,8 százalékos volt. Ez a válság utáni felívelés során mért legmagasabb negyedéves árnövekedést jelenti, az 1998 óta számított mutató még sohasem állt ilyen magasan.

Most, hogy az idei évben ismét beindultak a társasház-építések Budapesten, a mára jelentős mértékűre duzzadó keresletet talán részben sikerül is kielégíteni. De milyen újépítésű ingatlanokra vágynak az emberek?

Egyre több a 3 és 4 szobás, az állami lakástámogatásnak megfelelő ingatlan az új építésű lakások kínálatában, részesedésük az idén 35 százalék, szemben a tavalyi 27 százalékkal - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az is látszik, hogy a vásárlók minél több szobát szeretnének ugyanakkora vagy alig nagyobb alapterületen.