Brutálisan, közel 17 százalékkal drágultak tavaly a lakások hazánkban, de ha a korábbi évekkel hasonlítjuk össze, egyáltalán nem számít kimagaslónak az árak növekedésének mértéke. Az ezredfordulón 3 év alatt duplázódtak az árak, a kedvezményes lakáshitelezés korszakában pedig a 2000-es évek elején 50 százalékkal emelkedtek a lakásokért fizetendő összegek szintén 3 év alatt. A növekedés véthetően nem áll meg 2016-ban sem, számos tényező segíti, hogy a lakáspiac felfutása tovább folytatódjon. Az elmúlt évek béremelkedése alapján még bőven van tér a drágulásra, akár több 10 százalékos növekedésre is.

Elemzők szerint nem várható, hogy megismétlődik az előző évek teljesítménye, a lakáspiac azonban némi reményt adhat a növekedésre.
 

A használt, illetve az új építésű lakások árai rég nem látott közelségbe kerültek - írja a Népszava az OTP Jelzálogbank elemzésére hivatkozva.

Bár idén kissé később kezdődik a nyár, az iskola végére úgy fest, rendben lesz az időjárás is. Így elindulhatunk a Balaton lerohanására. Na, de hol lakjunk? Életben van még Zimmer Feri, vagy az internetes foglalóportálok már körbekaszálták a piacot?

A belvárosi ingatlanpiacon az árak stabilizálódtak, de sok tulajdonos nincs tisztában a realitásokkal. A befektetők jelenléte továbbra is meghatározó, a bérleti piacot pedig változatlanul az óriási hiány jellemzi.
 

Megjelent a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) részleteit szabályozó végrehajtási rendelet. A jogszabály talán legérdekesebb pontja, hogy a NOK-ot szervező cégek havi 10-40 ezer forintot is elkérhetnek szervezési díjként a tagoktól. Ez azt jelenti, hogy a legalább 25 milliós lakásra gyűjtő tagok esetében akár az állami támogatás teljes összegét is lenyelheti a szervező cég.

Magyarországon 200 ezer bérlőknek piaci alapon kiadott lakóingatlan is lehet az ingatlan.com becslése szerint. A kiadott ingatlanok országos átlagos bérleti díja havi 100 ezer forint körül mozog, így a piac mérete éves szinten 144-240 milliárd forintra rúghat. Ez pedig csak a személyi jövedelemadó szempontjából 19-32 milliárd forintos összeget jelentene, ha mindenki teljesítené adófizetési kötelezettségét.

Csökkenhet a munkaerőhiány és részben kifehéredhet a lakbérpiac, viszont az albérletárak nőhetnek munkáltatói lakhatási támogatás adómentes juttatási formaként történő kiterjesztésével. A szabályozás azonban még nem tökéletes, sokan rosszul járnak az új szabályokkal.

A főváros több részén 30 százalékot nőttek a lakásárak tavalyhoz képest, vidéken a nagyvárosok és a Balaton-part ingatlanjai drágulnak a leginkább.

A lakások iránti kereslet 2016-ban is tovább növekszik, s nemcsak az otthont keresők vásárolnak, de egyre több befektető is.