Jelentős növekedésről számoltak be a magyarországi lakás-takarékpénztárak, tavaly az új szerződéses összeg és a hitelkihelyezés is bővült, és idén is növekedést terveznek mindkét területen. Egyre több ügyfél igyekszik teljes mértékben kihasználni az állami támogatást.

A gazdasági recesszió 2008 és 2013 között padlóra küldte a magyar lakáspiacot. A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5 százalék és 30 százalék közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket.

A válság óta jelentősen bővülő ingatlanpiac hatására egyre több ingatlanos tevékenykedik a piacon; elsősorban a jutalék nagyságában erős a verseny, ami kedvez az ügyfeleknek, de a tranzakciók számának emelkedésével a jogi konfliktusok is szaporodnak, egyre többen fordulnak bírósághoz például a kizárólagos szerződések miatt.

Az első negyedévben több mint 120 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a bankok, ami 47 százalékos bővülésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest - közölte a BankRáció.hu. Kiugró, 65 százalékos volt a növekedés a több mint 5 évig fix törlesztőrészletet garantáló lakáshiteleknél, ami azt mutatja, hogy a lakáshitel-igénylők a biztonságra, kiszámíthatóságra törekednek. A különbségek azonban továbbra is jelentősek, ezért tanácsos alaposan szétnézni a bankok ajánlatai között. 
 

A gazdasági válság 2008 és 2013 között padlóra küldte a magyar lakáspiacot. A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5 százalék és 30 százalék közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket.

Az interneten, ingatlanos témákkal kapcsolatos blogokat, hozzászólásokat olvasgatva sok olyan véleménnyel találkozhatunk, melyek megkérdőjelezik az ingatlanközvetítő szakma létjogosultságát. Kérdésként gyakran felmerül: mi szükség van ingatlanosokra, ha nem csinálnak semmit, csak felveszik a jutalékot? Valóban nem csinálnak semmit? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Balla Ingatlanirodák elemzése.
 

Az első negyedévben 2061 új lakás épült az országban, 46,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések együttes száma 9525 volt, 88,7 százalékkal emelkedett éves szinten.

A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozásokat mérte fel a GKI. Az összkép majdnem változatlan, de a külső pesti területek és a panellakások esetében romlottak a várakozások.

Emelkedő pályán a lakáshitelezés: tavaly 26 százalékkal 456 milliárdra nőtt a folyósított lakáshitelek összege. A BankRáció.hu szerint egyre népszerűbbek a több évig fix törlesztőrészletű lakáshitelek, amelyek között jelentős különbségek vannak. A legolcsóbb 10 millió forintos 20 éves futamidejű hitelek havi törlesztője több mint 10 ezer forinttal alacsonyabb lehet az átlagosnál, összesen pedig akár 3 millió forinttal alacsonyabb kiadást jelenthetnek. A lakáshitelezési trendek összhangban vannak az ingatlanpiac élénkülésével, az új lakások pedig egyre nagyobb szerepet kaphatnak a következő időszakban.
 

Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint Magyarországon 2016-ban 10,6 százalékkal drágultak a lakások, és egyre több az adásvétel.