+36 (70) 600 6015

Nyolcvanszoros az árkülönbség a legdrágább és a legolcsóbb magyar utca között

Nyolcvanszoros az árkülönbség a legdrágább és a legolcsóbb magyar utca között

Tizenkilenc utca van az országban, ahol 2018-ban egymillió forint fölött volt a lakások átlagos négyzetméterára, de olyan hely is akad, ahol csak 20 ezer forint. A KSH most publikált adatai alapján a HVG megnézte azt is, mennyire drágult a bulinegyed, valóban káros-e a reptér közelsége, és hogy a vidéki városok ingatlanpiacán mit jelentenek a gyárépítések.

Gyakorlatilag naponta érkeznek újabb és újabb hírek ingatlanos cégektől és elemzőktől arról, miként alakulnak Magyarországon a lakásárak, de a KSH most olyat lépett, hogy órákon át lehet böngészni a listájukat: utcaszintre lebontva tették közzé az ingatlanárak alakulását. Maguk elé vették az Ingatlanadattár című kiadványt, és átnézték a legfontosabb számokat, ezeket pedig összehasonlítottuk a 2005 óta hozzáférhető hasonló adatbázisokkal.
 

Fő összehasonlítási alapnak 2007-et és 2010-et választották ki. 2007 volt az utolsó olyan év, amikor az ingatlanárak tetőztek a válság előtt, 2010 pedig az egyik mélypont. (Legalábbis az árakban. Az új lakások építésének mélypontja 2013 volt, az akkor épült 7293 ingatlannál kevesebbet utoljára az első világháború alatt mértek a statisztikusok.)
 

A módszertanról annyit kell mindenképpen megemlíteni: ahhoz, hogy egy utca bekerüljön a nyilvántartásba, arra volt szükség, hogy legalább három adásvétel legyen ott egy év alatt. Ahol nem volt ennyi, ott a települési adatot adta meg összesítve a statisztikai hivatal.
 

Nem meglepő, hogy a legnagyobb drágulást Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében mérték. Az már annál érdekesebb, hogy ezen a két helyen megduplázódott az átlagos négyzetméterár 2010 óta – egész pontosan 108, illetve 100 százalékkal nőtt. A listán a harmadik Vas megye, 79 százalékos drágulással.
 

Két olyan megye van, mindkettő Észak-Magyarországon, amely mellett mintha nyomtalanul ment volna el az elmúlt évek ingatlanár-robbanása: Hevesben 11, Nógrádban pedig csupán 6 százalékkal volt 2018-ban egy négyzetméter, mint 2010-ben. Jellemző a lemaradásra, hogy már a harmadik legkisebb áremelkedést produkáló Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 37 százalékos drágulást mértek.


A legdrágább helyek
 

2010-ben még csak egyetlen utcája volt az országnak, ahol egymillió forint fölötti négyzetméterárat mértek volna: a II. kerületi Bólyai utca. 2007-ben még egy ilyen sem akadt, most viszont már 19 ilyen helyet talált a KSH. Ebből 18 a Várban vagy a pesti Belvárosban volt, a maradék egy a II. kerületben.


Az öt legdrágább utca négyzetméterárai 2018-ban:

V. ker., Dorottya utca – 1 596 000 forint
V. ker., Vértanúk tere – 1 337 000 forint
V. ker., Vörösmarty tér – 1 311 000 forint
V. ker., Vécsey utca – 1 233 000 forint
I. ker., Bérc utca – 1 185 000 forint


Az öt legolcsóbb hely 2018-ban:

Nem meglepő, hogy itt már sok kis falu adata látszik, ahol viszont nem lett volna sok értelme utcai bontást adni, annyira kevés ingatlant adtak el.

Tarnazsadány – 21 000 forint
Hunya – 21 000 forint
Kunágota – 21 000 forint
Sarkad, Szalontai út – 21 000 forint
Mezőhegyes, Ómezőhegyes major – 20 000 forint


Budapest legolcsóbb utcái:


Ha a főváros legolcsóbb helyeinek listáját nézzük, igazán nem is azon csodálkozunk, hogy a Hős utca volt a legolcsóbb, hanem az, hogy egyáltalán volt nyolc piaci tranzakció azon a helyen 2018-ban. Jellemző, hogy a második legolcsóbb hely, a pestszentlőrinci Bajcsy-Zsilinszky út is majdnem kétszer annyira drága volt, mint a Hős utca.

XVII. ker., Abaliget utca – 215 000 forint
XXI. ker., Vasas utca – 201 000 forint
XVII. ker., Nápoly utca – 199 000 forint
XVIII. ker., Bajcsy-Zsilinszky út – 187 000 forint
X. ker., Hős utca – 103 000 forint


Mi változott a bulinegyedben?


A Kazinczy utcában 2007-ben 481 ezer forint volt egy négyzetméter ára, 2010-re ez lezuhant 255 ezerre. 2018-ban már sokkal drágább ott lakást venni, 784 ezer forintra nőtt a négyzetméterár. Ha ezt össze akarjuk hasonlítani mással, válasszuk ki például a VII. kerület külső részéről a Hernád utcát – ott a számok úgy néztek ki: 220 – 206 – 509. De véletlenszerűen más utcákkal összehasonlítva is az a trend látszik: Belső-Erzsébetváros utcáinak ingatlanárai 2007 és 2010 között visszaestek majdnem a kerület külső részével egy szintre, azóta pedig mindkettő elszállt az egekbe, bár természetesen a belső részek jobban.

 

Akkora baj a reptér közelsége?


A külső kerületekben sokan panaszkodnak a nagy reptéri zajra, főleg azután, hogy az előző évtized közepén megérkeztek a fapados légitársaságok. Az érintett környéken a pestszentlőrinci Felcsőcsatári út az, ahol a legtöbb tranzakció volt, itt úgy nézett ki az árváltozás: 2007-ben 217 ezer forint volt az átlagár, 2010-ben 220 ezer, 2018-ban 406 ezer. Vagyis a zaj ellenére nagyjából ugyanúgy mozogtak az árak, mint a város többi részében.


A luxus csatája: Váci utca vs. Andrássy út


A pesti Belváros és a Terézváros két olyan utcáját hasonlítottuk össze, amely a fejekben hagyományosan összefonódott a luxussal. 2007-ben a Váci utcában 370
ezer, az Andrássy úton 385 ezer forint volt egy négyzetméter – ma ennyi pénzért az óbudai lakótelepek rosszabb részein találnánk lakást. 2010-re a Váci utca árai leestek 360 ezer forintra, az Andrássy úté 374 ezerre. 2018-ban a Váci utca átvette a vezetést: ott 821 ezer forint egy négyzetméter, míg az Andrássy úton 776 ezer. De azért ha valaki igazán sok pénzt akar elkölteni, hogy kultikus helyen élhessen, az válassza a Kossuth teret: a 2010-es 224 ezres átlagárról mostanra 1 millió 18 ezer forintra ment fel egy ottani négyzetméter ára – tavaly három lakást adtak ott el.

 

Hogy lesz olcsóbb minden, ahogy kifelé haladunk?

 

A külső és belső kerületek közötti különbség leglátványosabban az Üllői úton mutatkozik meg – Budapest leghosszabb utcája öt kerületen halad át. Ront egy kicsit az összehasonlításon, hogy a kispesti szakaszon egyik évben sem volt három adásvétel, így csak négy kerület árait tudjuk összehasonlítani. 2007-ben, 2010-ben és 2018-ban a négyzetméterárai a különböző szakaszain így néztek ki:

VIII. 211 – 208 - 496 ezer
IX. 228 - 197 - 462 ezer
X. 205–180 - 443 ezer
XVIII. 245–247 - 389 ezer


Első ránézésre furcsa, hogy tizenkét éve még a pestszentlőrinci része volt a legdrágább, de csak annak, aki nem ott lakik: azon a szakaszon már 1+1 sávos az út, mellette ahogy haladunk kifelé a városból, egyre több az újabb építésű, kertes ház. Ezeknek az ára is megnőtt 2007 óta, de messze nem annyival, mint amekkora a belső részek árrobbanása volt.


Milyen drága Orbán Viktor mellett lakni?


Sajnos Felcsúton nem volt annyi adásvétel, hogy utcaszintre lebontott adatokat kapjunk, csak az egész faluból ismerjük a számokat. Már amikorról: 2007-ben például egyáltalán nem volt meg a listára kerüléshez szükséges három tranzakció. 2010-ről már ismerünk számokat, akkor hat családi házat adtak el a faluban, átlagosan 135 ezer forintos négyzetméteráron – az összehasonlítás kedvéért: Székesfehérváron ugyanekkor 173 ezer forint volt az átlag. 2018-ra már felmentek kicsit az árak: a négy családi ház és egy egyéb ingatlan átlagos ára négyzetméterenként 210 ezer forint volt, ami nagyjából a kétharmada a fehérvári 314 ezres átlagnak. De nézhetjük úgy is: Felcsút az öt legolcsóbb budapesti utca között lehetne.

 

Azért viszont nem tolongtak az emberek, hogy Budapesten, a Cinege úton legyenek a miniszterelnök szomszédjai. A szomszédos Béla király úton mindenesetre kilenc év alatt 331 ezerről 716 ezer forintra ugrottak meg az árak.

 

Mit adtak nekünk a gyárak?


Kecskeméten 2007-ben 169 ezer forint volt egy négyzetméter, és pontosan ugyanez az ár maradt 2010-re is. 2018-ban már 306 ezer forint volt az átlag, nem függetlenül attól, hogy 2012-ben megnyitott a Mercedes-gyár.

Pakson is megindultak az árak felfelé, amióta kiderült, hogy új blokkokat kap az atomerőmű: 2010-ben még csak 162 ezres négyzetméteráron keltek el az ottani ingatlanok, tavaly már 300 ezresen.

Mindkét adaton az látszik: jelentős volt az emelkedés, csakhogy nem sokkal magasabb, mint a megyei átlag. Bács-Kiskunban ugyanebben az időszakban 68, Tolnában pedig 70 százalékos volt a drágulás, miközben Kecskeméten 81, Pakson 85 százalékkal mentek fel az árak. Azaz volt hatásuk a nagyberuházásoknak, de nem annyira nagy, mint elsőre hihetnénk.


Forrás: hvg.hu

Hozzászólások (0)

    Új hozzászólás

    Tájékoztatunk, hogy hozzászólásod csak utólagos jóváhagyás után jelenik meg a weboldalon.