Miközben előzetesen mindenki hiánnyal riogatott, az ingatlanközvetítő portálokon az egyetemi ponthatárok kihirdetése óta határozottan nőtt a kiadó lakások kínálata. Szakértők most már azt mondják, ez a bérleti díjak növekedésének és az alacsony kamatszintnek logikus következménye. Az albérletet keresőknek érdemes alaposan körülnézni.

Több helyi ingatlanközvetítőtől is arról értesültünk, hogy egyre többen látnak fantáziát a lakáskiadásban. A statisztikai hivatal (KSH) által nemrégiben közzétett, a lakáspiaci folyamatokat feltáró felmérésében – ezt teljes terjedelmében itt nézheti meg – is kitérnek arra, hogy az összes költözés 28 százalékát kitevő magánlakásbérlés ma már a második leggyakoribb lakásszerzési megoldás. (Azt egyébként – amire mi rendszeresen figyelmeztetünk –, hogy a statisztikákkal azért nem árt óvatosan bánni, jól jelzi, hogy a KSH is megjegyezte: a lakáskiadás korábbi időszakhoz viszonyított két és félszeres növekedése akkor is jelentős, ha feltételezhető, ha a korábbi időszak nagyarányú szívességi és egyéb lakáshasználatának egy része mögött valójában lakásbérleti megoldások lehettek.)

Az idén pedig mintha újabb szintet ugrott volna a lakáskiadás. Mint ugyanis több közvetítőtől is hallottuk, megjelentek a piacon azok a tulajdonosok is, akik a korábban üresen álló ingatlanjukat szeretnék kiadni. Ők nem egyszer valamilyen általuk elképzelt (nem feltétlenül a piacinak megfelelő) áron hasznosítanák. Az említett KSH elemzésben az elképesztő mennyiségben üresen álló lakásokat (a nem lakott ingatlanok száma ma már 560 ezerre tehető) sokan a „magánbérleti piac kockázatai” miatt nem adják ki. Ehhez az esetenként felnagyított rizikóhoz szabják meg az elvárt díjat.

A valóságban pedig inkább a bérlőknek, mint a lakáskiadóknak van félnivalójuk. Legalábbis így látja D.A.S. Jogvédelmi Biztosító, amely arról tájékoztatott, hogy egyre többször találkozik olyan esettel, amikor csalók meglépnek a potenciális bérlőktől beszedett kaucióval. Az ilyen esetek elkerülése érdekében azt ajánlják, hogy mindenki ellenőrizze a bérbeadó személyazonosságát, nézze meg a tulajdoni lapot a földhivatalban, és lehetőség szerint mindent rögzíttessen írásban. Persze a bérbeadókat is figyelmeztették, például arra, hogy a határozott időre kötött szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a lakást tovább használja, és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át.

Nagyot nőtt a kiadó ingatlanok száma

Az általunk megkeresett ingatlanközvetítők persze egyedi jelenséget is láthatnak. Arra azonban, hogy ez még sincs így, bizonyíték lehet a hirdetésekben szereplő kiadó lakások számának alakulása. Miközben előzetesen mindenki hiánnyal riogatott, az ingatlanközvetítő portálokon az egyetemi ponthatárok kihirdetése óta mostanra (lásd táblázatunkat) határozottan nőtt a kiadó lakások kínálata.

A mennyiség azonban – jelezte portálunknak néhány lakáskereső – nem jelenti azt, hogy könnyebben lehetne bérlakáshoz jutni. Éppen ellenkezőleg, az árak határozottan „elszálltak”.  Az albérletet keresőknek létrehozott zárt és nyitott Facebook-csoporok (ilyenek mostanra már elég szép számmal indultak) bejegyzéseit böngészve jól látszik, mekkora az árszakadék a lakást keresők és kínálók között.

Az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője Soóki-Tóth Gábor az Azénpénzem.hu kérdésére elmondta: most valóban fűti a kínálatot a szezonalitás és az áremelkedés. Felidézte, hogy az OC az idei első hat hónap adatait összevetette az öt évvel korábbival, és például Budapest XIII. kerületében a tégla lakások bérleti díja majdnem pontosan megkétszereződött. Azt pedig, hogy az árak most is jelentősen eltérhetnek, jól mutatja: a havonta átlagosan négyzetméterenként felszámított 3,23 ezer forintos bérleti díj jelentős szórással jön össze. A 70 négyzetmétere átlagos lakásméret (ennyit számolt ki az OC) alapján a bérleti díj durván 190 ezer és 300 ezer forint közötti összeget tett ki havonta. (Ezek nem kínálati árak, ezt a pénz valóban megadták.)

Az árakat, legalábbis az egyetemisták esetében, kordában tarthatná például az, hogy a diákok magánkollégiumba is költözhetnek. Budapest belvárosában hét emeletnyi bútorozott lakások várnak, illetve inkább csak vártak az egyetemistákra. Már csak (vagy még?) 9 kiadó lakás van a 103-ból, ezenkívül 5 lakásba keresnek lakótársat. A kiadó lakások 17, 20, 24 négyzetméteres 2 személyes lakások, amelyekért havonta fejenként 50-65 ezer forintot kérnek. (Persze egyetlen tanuló is kibérelheti, ha kifizeti a 100-130 ezer forintot.)

Körképünk szerint más magánkoleszekben is van még hely. Ezeknek az intézményeknek közös jellemzője, hogy meglehetősen szűkösek, de figyelembe veszik a diákok igényeit (például gyors wifi), és előny lehet – kivéve azoknak, akik épp ezt szeretnék elkerülni – még a hasonszőrűek társasága.

forrás: azenpenzem.hu