A szezonalitásnak megfelelően emelkedett az ingatlanpiaci forgalom a megelőző hónaphoz képest. Ez azonban mindössze 8%-os, amely elmarad a korábbi évektől. Tavaly ugyanekkor mintegy harmadával ugrott a forgalom (a Duna House becslése alapján) közel 12 ezerre, két éve pedig majdnem 20 %-os emelkedést követően megközelítőleg 11 ezerre.

Az idei évben eddig 18 ezer ingatlan cserélt gazdát a becslés szerint, ami egyelőre elmarad a válságot követő eddigi legerősebb év, 2015 első két hónapjától, amikor a forgalom megközelítette a 20 ezret is. 89 pontra ugrott a Kereslet Index, ami bár jócskán elmarad az egy évvel ezelőtti 102-től, ám akkor - a magas értéket követően - esésnek indult a mutató, így a tavaly áprilisi 91 pont óta, ilyen magasságban nem járt az index.

Februárban nőtt a két országrész közötti különbség panellakások tekintetében. Keleten 174-, nyugaton 197 ezer Ft/m2 átlagáron lehetett ezt a típust vásárolni. Pesten az átlag 317-, míg Budán 354 ezer Ft/m2 volt.  A tégla lakások ára vidéken fordított sorrendben alakult. Nyugaton 221-, keleten 230 ezer Forint volt az átlag négyzetméterár.  Budapesten a belvárosban 655-, Budán 626-, Pesten 367 ezer Ft/m2 ár volt jellemző. Vásárlási árban óriási a különbség a főváros és vidék között, a legnagyobb érték Budán látható, átlagosan 49 millió, a legalacsonyabb átlagérték Kelet-Magyarországon 11,5 millió Forint volt.

A Duna House adatai alapján Budapesten jelentősen, de vidéken is említésre méltóan nőtt a felújítandó állapotban lévő lakást vásárlók aránya, mellyel egyidőben a legtöbb helyen csökkent a lakható lakást vásárlóké. A vásárlók több mint 40 százaléka jó állapotú lakást vesz, de Budapesten 30% feletti azok aránya, akik nagyon jó állapotú lakásra ruháznak be. Februárban a családi házakra Budapesten és vidéken is 8 százalékos volt az alku mértéke. A lakásoknál maradt a korábbiakhoz hasonló szinten az alku, országos szinten 3-4 százalékkal lehetett csökkenteni a végső árat.

A XIV. kerület iránt volt a legnagyobb az érdeklődés (a vevők több mint 18%-a), de a XIII. és a XI. kerület is kiemelkedik. Nőtt az igény továbbá a külső kerületekre, valamint a VIII. kerület iránt is lényegesen többen érdeklődtek, 1,3 százalékos emelkedés, mint az év első hónapjában. Csökkent a kereslet a budai oldal nagyobb részén, a legnagyobb csökkenés azonban a közel 2 százalékkal visszaeső XV. kerületben volt, amelyet a vásárolni szándékozók közel 8%-a így is megjelölt.

A fővárosban a legolcsóbb lakásokat 18-19 millió forintért a 30 év alatti fiatalok vásárolják. Ezzel szemben a középkorú vásárlók már 30 millió forint körüli összeget szánnak a vásárlásra. A legtöbben (vevők 42%-a) befektetési céllal vásároltak, átlagosan 65 négyzetméter körüli lakásokat. Vidéken a vevők többsége nagyobb lakásba költözik, így az általuk vásárolt lakás mérete is magas, átlagosan 100 négyzetméter feletti.

A fővárosban legfőképpen vállalkozók, beosztottak és nyugdíjasok adják el lakásaikat. Az itt eladók 46 százaléka nagyobb lakásba költözne, 57 négyzetméter körüli ingatlanokat adnak ők el. Vidéken egyaránt kiemelkedik eladás indokaként a nagyobba költözés és az örökség értékesítése. Ez 64 és 76 négyzetméter körüli ingatlanok eladását jelenti.

Az eladási árakat tekintve a közepes és a felső kategóriába tartozó ingatlanok aránya nőtt meg egy év alatt, így Budán a 20-30 millió közötti és a 40 millió feletti ingatlanoké, Pesten pedig 15-25 millió közötti és szintén a 40 millió forint feletti lakásoké. Vidéken kisebb mértékű volt a februári növekedés a tavalyi adatokkal összevetve, leginkább a 300-350 ezer forint közötti négyzetméterárú lakások aránya nőtt meg.

Forrás: realista.hu