Lassult a budapesti ingatlanok áremelkedése június és szeptember közepe között, ami annak köszönhető, hogy kevesebb lett a vásárló, miközben a kínálat jelentősen nőtt. Ez azoknak jó hír, akik most készülnek lakást vagy házat venni, hiszen miközben az áremelkedés lassuló pályán van, a hitelkamatok is nagyon alacsonyak.
Úgy tűnik, hogy Budapesten és az egyetemvárosokban is elérte az árak felső határát az albérletpiac. A fővárosi, debreceni, pécsi, győri kiadó lakások bérleti díja az idei szezonban nem emelkedett elsősorban a kínálatbővülés miatt. Igaz, éves szinten enyhén drágultak a kiadó lakások. Budapesten az átlagos bérleti díj augusztus végén 160 ezer forint volt: a tégla lakásoknál 165 ezer, a paneleknél 145 ezer forintot tett ki.
Akár hitellel, vagy saját tőkéből vágna bele valaki most egy új lakás megvásárlásába, az biztos, hogy Budapesten 20 millió forint alatt csak egy-egy kivételes esetben lesz lehetősége a vásárlónak megbízható projektben válogatni. 30 millió forintért ugyan már vannak kisebb új lakások, ezek száma azonban csak pár százra tehető egész Budapesten. Még tíz milliót hozzátéve az elképzelt összeghatárhoz azonban már ezer fölé kúszik a még szabad budapesti új lakások száma, így megnéztük, hogy mekkora különbség van például az alapterületekben a 40 millió forintos új lakások között Budapest egyes részein.
A 20 és 29 év közötti magyar férfiak 78,9 százaléka, a nőknek pedig 65 százaléka lakik a szüleivel, az Eurostat 2018-as adatai alapján. Ez egyben azt is jelenti, hogy közel 870 ezer olyan fiatal él Magyarországon ebben a korosztályban, akik még nem költöztek el otthonról. Az arányuk jó jelzőszám lehet a lakáspiaci helyzet leírására is, a válság utáni felívelés elején például sokkal több huszonéves költözött el otthonról, mint korábbi években. Úgy tűnik azonban, hogy a mostanra megemelkedett lakásárak és bérleti díjak mellett már újra visszafordult ez a tendencia, és egyre több fiatal kénytelen kitolni az önálló élet elkezdését.
Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a budapesti lakásárak nemzetközi viszonylatban még mindig nem túl drágák, míg mások szerint már most extrém magas árszintekről beszélhetünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hol állnak most a lakásárak Budapesten a régió fővárosaihoz képest és mekkora lakást tudunk az egyes városokban vásárolni 100 ezer euróból / 32 millió forintból.
Egyre nagyobb ingatlanokat keresnek a vevők: a félszobás lakások helyett inkább a nagyobb szobákkal rendelkező ingatlanok iránt nőtt a kereslet. Friss adatok alapján az is látszik ráadásul, hogy az év első 6 hónapjában 2016-hoz képest idén 30 százalékkal nőtt az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma, azonban a két-, három- és négyszobás lakások iránt 44-92 százalékkal több érdeklődés érkezett.
A vevők többsége a korszerű lakásokra van kiéhezve, mégis csak lassan javul az ingatlanok energiahatékonysága, így nagy előnye lehet annak a tulajdonosnak, aki áldozott a lakás felújítására. A korszerű lakások aránya az elmúlt 3 évben elég lassan, csupán 20-ról 23 százalékra nőtt, pedig az eladó lakásokat keresgélők, mintegy 60 százaléka pont az ilyen energiahatékony ingatlanok után érdeklődött - derül ki az ingatlan.com közleményéből.
Magyarország egyes régiói között érdemi eltérések tapasztalhatók a lakásárak hosszú távú alakulását tekintve. Az MNB Lakáspiaci Jelentéséből kiderül, hogy az egyes régiókban mekkora árváltozás ment végbe az elmúlt 10 év során.
Az európai fővárosok többségében nominális alapon a lakásárak dinamikus növekedése figyelhető meg 2009 óta, az ingatlanárak a vizsgált fővárosok közül mindössze Zágrábban, Varsóban és Bukarestben nem érték el a válság előtti szintet. Az MNB Lakáspiaci jelentése a lakásárakat a jövedelmekkel és a lakbérekkel összehasonlítva vizsgálta meg, hogy mely fővárosokban számít már most túlárazottnak a piac.
Visszaigényelhetővé tenné a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa és a normál, 27 százalékos áfakulcs közötti különbséget az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
